A magyar ralisport történetének legnagyobb sikere

Bár már két éve szurkolunk, hogy a Mecsek Rali bekerüljön az IRC versenynaptárába, hátborzongató és egyben hihetetlen dolog, hogy a világ egyik legrangosabb mezőnyét láthatjuk vendégül jövőre Pécsen.

Akinek pedig attól nem áll fel a szőr a karján, amikor azt olvassa, hogy a Mecsek Rali olyan illusztris versenyekkel, mint a Monte-Carlo, a Korzika vagy a Sanremo Rali szerepel egy sorozatban, az biztosan borotválja a karját.

Először is nagyon nagy gratuláció illeti Jelen Istvánt és csapatát, akik voltak olyan őrültek és belevágtak ebbe az egész IRC-mizériába, és nem kevés munkát fektetettek abba, hogy tökéletes pályázatot nyújtsunk be.

Azonban még ez sem volt garancia semmire. Tavaly többször beszéltem Jelennel telefonon, hátha sikerül egy kis pozitív esélyt kicsalni belőle, de a lelkesedésen túl semmivel sem biztatott, ő sem tudott többet.

Aztán nagy csalódás volt, hogy még az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénnyel sem tudtuk idecsalogatni az IRC-mezőnyt, de akkor megnyugtatták Jelent, az új helyszínek ritkán kerülnek be az első évben, várjon türelemmel.

Ő pedig várt. Az idén annyira el voltunk foglalva a Historic Eb rendezéssel, hogy az IRC kandidálás fel sem merült. Főleg azok után, hogy az Eurosport Events tavaly jóval később tette közzé az IRC-naptárat, mint az idén.

Ez a futam óriási lehetőség Magyarország és a magyar ralisport számára, hiszen ha valami, hát ez vonzani fogja a közönséget és remélhetőleg a média is jobban odafigyel majd a magyar bajnokságra. De már a puszta tény, hogy Európa valóban legjobb raliversenyzői jönnek Magyarországra pontosan akkora dolog, mint amikor 1985-ben bejelentették, bekerült a Magyar Nagydíj a következőévi Formula–1-es versenynaptárba.

Bocs, ha egy kicsit kusza, amit írtam, de egy úgy érzem magam, mintha már megittam volna egy üveg pezsgőt a magyar IRC-futam tiszteletére. Pedig még el kell telnie egy-két napnak, mire valóban felfogjuk, hogy micsoda nagy megtiszteltetés érte hazánkat és minden egyes embert, akinek a raliért dobog a szíve.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Zagyva Dorka: Zagyvaróna csodálatos gyorsasági

Rengeteget tanult Zagyva Dorka pályafutása első ORB2-es és egyben első komoly aszfaltos rallyversenyén, a Salgó Rallyn. Édesapjával, Zagyva Lajos csak a célba érkezésre és a tapasztaltszerzésre koncentráltak, ám ezt jócskán túl teljesítették, hiszen a Citroën C2 R2 Max-szal az abszolút értékelés 11., még az RC4-es kategória 7. helyén végeztek. 

„Nagyon boldog vagyok – kezdte Zagyva Dorka. – Régen versenyeztem már aszfalton, ilyen gyors és komoly pályákon pedig még soha sem mentem, ezért nagyon izgultam a verseny előtt.

A két pálya közül Szuhától tartottam egy kicsit, mert felhordásos, szűk, fák között kell menni… De amikor először lejöttünk rajta, apával egymásra néztünk és azt mondtuk, ez nagyon jó pálya. Zagyvaróna pedig csodálatos: gyors, technikás, nagyon tudni kell rajta helyezkedni. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Ez első körben még egy kicsit tapogatóztam, de aztán egyre jobban kezdtem használni az autót. Be mertem menni tőre, tudtam improvizálni, alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nagyon élveztem. 

Ha az időeredményünket nézed, akkor látszik, hogy van hová fejlődnöm, de így első lépésnek ez nagyon jó volt. Büszke vagyok apára is, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, és nem sokkal több rutinja van a navigálásban, mint nekem a vezetésben, ennek ellenére hibátlan munkát végzett.

A következő verseny a Mecsek Rally lehet, ami közvetlenül a szóbeli érettségi után lesz. Nem tudom, hogy bevállaljuk-e. Utána viszont szeretnék minél többet időt autóban tölteni, minél többet tanulni a rallyról.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy elrajtoljak életem első Salgó Rallyján, köszönöm a szurkolást, a jókívánságokat, a lájkokat. Nagyon jól estek.“

Dorkánál csak édesapja, Zagyva Lajos volt elégedettebb, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, de úgy tűnik nem az utolsó, hiszen nagyon megtetszettek neki a pályák. 

„Nagyon pozitív tapasztalatokkal és mondhatom azt is, hogy élményekkel lettem gazdagabb – mondta. – Dorka ahhoz képest, hogy élete első ORB2-es versenye volt és most ment először gyors, valódi aszfaltos pályákon, szerintem nagyon jól teljesített. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Az első körben tapogatóztunk. Megbeszéltük, hogy nem megyünk gyorsan, a tapasztalatszerzés a cél, de Dorka betegesen nézi az időket. Szerinte nagyon rosszul jöttünk, de mondtam, hogy ne foglalkozzon vele. 

Zagyvarónán első körben 10:16-ot jöttünk, másodikban 10:04-et, harmadikban 9:59-et. Ez még messze nem pályacsúcs, de látszik rajta az egyenletes fejlődés.

Ami engem illet, rettenetesen koncentráltam a számolásra, de a navigálásra is. A gyorsaságin csak az itinert tudtam diktálni, ott semmire nem volt idő, hogy itt engedd ki, vagy oda helyezkedj. Etapon meg tudtuk beszélni a tapasztaltainkat, de már közel van Dorka ahhoz, hogy egy profi navigátor többet tud segíteni neki, mint én. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Bármennyire is hihetetlen, még én sem versenyeztem a Salgó Rallyn. Valahogy mindig kimaradt, de már látom, hogy nagy hiba volt. Mind a két pálya nagyon tetszett, nekem Szuha talán még jobban. Az pedig, hogy többször is keresztezzük a Zagyva folyót, megint csak nagyon különleges dolog volt számomra. Szerintem nem most jártam itt utoljára. 

Ahogy Dorka is mondta, a következő hetekben a tanulásra koncentrál, az a fontosabb. Ha az érettségi után készen áll a Mecsek Rallyra, akkor ott indulunk, ha nem, akkor megyünk a következő versenyen.“

Zagyva Dorka együttműködő partnere a Vértes és Vidéke Kft.