A vén szarokat akarom

A historic is rali.

„Minek ide ezek a vén szarok?” – kérdezte az egyik vezetője sportágunknak a Mecsek Rali előtt, amikor arról folyt a vita, hogy a historic autók az Eb-kandidálás végett a mezőny előtt rajtoljanak.

Jó, hát még soha sem látott historic ralit sem Magyarországon, sem pedig külföldön, és valószínűleg azt is elfelejtette, hogy ő maga is historic korabeli ember már, úgyhogy ezt a fogyatékát talán meg is bocsáthatjuk.

Ez a gondolat jutott eszembe, amikor a héten felröppent a hír, hogy több rendező is visszamondta a historic rali rendezést, és a 2010-es bajnokság mindössze három futamra csökkent.

Az Intéző Bizottság egy szavazáson gyorsan megerősítette azon elképzelését, mely szerint a rali 1, a rali 2 és a historic közös versenyeken kell, hogy szerepeljen, de hát tudjuk, hogy az MNASZ-ben amit ma megszavaznak, az nem feltétlenül van úgy holnap is.

Miután sokadmagammal nem értettem, hogy milyen oka lehet a historic száműzetésének, megpróbáltam utánajárni, de mindenhol falakba ütköztem. Mígnem szép lassan lesett a húsz fillér, hogy nem a historickal van itt a baj, hanem egyszerűen egy politikai csatározás közepére került ez a szakág. Na itt abba is hagyom, mert senkinek nem hiányzik, hogy karácsony előtt elhányja magát a sportágban lévő politikai helyzettől, az ellenzéktől és az ellenzék ellenzékétől, meg az ellenzék ellenzékének ellenzős ellenzőitől.

Inkább az jutott eszembe, hogy micsoda arcok versenyeznek itt a historicba. A célban a legtöbben hosszú hibalajstrommal szoktak szolgálni, hogy mi mindennel kellett megküzdeniük, és hogy olykor egész éjszaka az autót szegelték, hogy másnap ott lehessenek a versenyen. „De a lényeg, hogy itt vagyunk” – szokták mondani. Mármint a célba és magán a versenyen. Mert a rali erről szól. Időnként nagyon meg kell küzdeni érte, és olykor az ember már a verseny előtt feladná a sok szívás miatt, de aztán mégis ott van. Arról nem is beszélve, hogy ezek a vén szarok micsoda szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak, és egy-másik autó talán még szebben is van megépítve, mint egy WRC. Ráadásul egyik-másik versenyzőnél időnként nagyon el tud gurulni a gyógyszer, mi meg nem győzünk huhogni a pályák szélén.

Szóval, ha valakiben még mindig felmerülne, hogy minek ide ez a sok vén szar, akkor a válasz egyszerű: mert ők is versenyzők és ők is a rali családjának tagjai.

Mint ahogyan egyébként a fiatal és a középkorú szarok is azok, és bármennyire is nem tetszik egyeseknek, senkit sem fogunk ebből a családból elengedni.

Hó, tükörjég, és egy majdnem medve – Wirtmann győzött a Hargita Rallyn

Győzelemmel kezdte a szezont Wirtmann Ferenc és Kerekes József a román bajnokság idei első futamán, a Hargita Rallyn. A Grawe Életbiztosító Zrt. által támogatott páros Ford Escort Mk II-ese egyszer ugyan megtréfálta őket és éppen csak elgurult a célig, a pályabejáráson pedig a hó és a jég és egy majdnem medve is rájuk ijesztett.

„Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a versenyről – mondta Wirtmann. – Minden a versenyzőkért történt és minden nagyon flottul zajlott.

Wirtmann Ferenc–Kerekes József, Ford Escort Mk II, Hargita Rally 2025 — Escort Mk II, Hargita Rally 2025

Szenzációs pályák voltak, egész héten egyetlen gödörrel sem találkoztunk. Egyedül az időjárás miatt aggódtunk, miután a pályabejárásra leesett a hó és tükörjég volt az aszfalt. A versenyre azonban lekotorták, felszórták, így nyoma sem maradt a hónak. A pálya széle ettől függetlenül felázott és ahol nem volt padkavédelem, ott elég kihordásossá vált. Észnél kellett lenni, de nem volt vészes.

Az Escort jól működött, bár egyszer ránk ijesztett, amikor elment a töltés. A gyorsasági felétől dadogott a motor, majd 120-nál végleg megállt. Kiraktam üresbe és begurultunk a célba. Szerencsénk volt, mert a célvonalon még kettővel, de átgurultunk, aztán jöttek a nézők és betoltak.

Az indítómotorral szokott gond lenni, a generátorral eddig nem volt. Az Escort motorja magas fordulaton eléggé rezonál, ez okozza általában a problémát. Szerencsére hosszabb etap következett, így a gyorsasági után a srácok megjavították és késés nélkül folytathattuk.

Nagyon jó hangulatú verseny volt, Kovács Levente barátom hívott meg, aki szintén egy Escorttal versenyez Romániában. Most nem tudott indulni, ezért végig velünk volt, segített mindenben. Ezúton is nagyon köszönöm a segítségét.

A nézők is fantasztikusak voltak, a rendezők pedig mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Szívesen megyünk vissza máskor is.“

Na de mi a helyzet a medvével? Ami errefelé valóban gyakori és minden ide látogatónak felhívják a figyelmét, hogy nem játék.

„Ezt nekünk is többször elmondták – veszi át a szót Kerekes Joti. – Annyit beszéltek róla, hogy amikor a pályabejáráson az út szélén megláttam egy barna állatot, felkiáltottam, ott egy medve. Feri rám néz, azt mondja, te, az egy tehén. Tényleg az volt, csak barna. Hát így találkoztunk egy majdnem medvével.

Én is csak meg tudom erősíteni Ferit, hogy nagyon jól szervezett verseny volt. Az egyik etapon volt egy rövid módosítás, egy rendezvény helyszínét kellett elkerülni. Erre kaptunk több információt is, amin felül a rendező küldött egy videót, hogy pontosan merre kell kerülni. Ilyet korábban még nem tapasztaltam.

Feri fél év nem ült autóban, de ez nem látszott rajta. Szerintem lendületesen autóztunk. Nem volt sok ellenfelünk historicban, de ennek ellenére nem rossz győzelemmel kezdeni a szezont, főleg egy ilyen jó versenyen.“

Bár a Wirtmann–Kerekes páros az Országos Historic Rallybajnokság első futamát kihagyta, a második versenyen, a júniusi Mecsek Rallyn biztosan ott lesznek.

„A Mecsek Rallytól a teljes magyar historic szezont tervezzük – mondta Wirtmann. – Üzenem Zsírpapának, hogy Pécsen találkozunk. Viszek neki gumit, hátha azzal meg tud verni.“

A Textura Sport Club partnerei: Grawe Életbiztosító Zrt., Textura Zrt., Valvoline és Sonax

Schneer László: Kiengedtem, de nem kellett volna

A D csoport negyedik és a D1-es kategória második helyén végzett Schneer László és Róma Gábor a Zemplén Rallyn Gruppe 2-es Lada 21011-essel. A Grawe Életbiztosító Zrt. által támogatott versenyzőpáros elkövetett egy apró hibát, ami miatt szuper rallyval fejezték be a versenyt. A pályák minőségét azonban ettől függetlenül kritikán alulinak értékelték.

„Célba értünk, és talán ez a legnagyobb pozitívuma a versenynek – mondta Schneer László. – A Zsiguli végig tökéletesen viselkedett, bár ezek a pályák nagyon igénybe vették. Annyit húztuk a hátulját, hogy a hátfal elgörbült.

Az eredménnyel elégedett lehetek, főleg azok után, hogy elkövettem egy hibát. Egy jobb 4 után szándékosan kijjebb engedtem, hogy amikor adom a gázt, ne álljon keresztbe. Rámentünk a felázott részre, azonnal lecsúszott az eleje és felültünk az árokpartra. Egy karcolás sem esett az autón, de nem tudtunk kijönni, ezért szuper rallyztunk. Az én hibám volt, nem foghatom semmilyen körülményre.

Próbálok pozitív lenni, hiszen tudjátok, hogy imádom a Kerek Lámpást, valahányszor beleülök, mindig megfiatalodok, fantasztikus érzés ezzel a kocsival menni.

Azt azonban el kell mondanom, hogy gyalázatosak voltak a pályák és méltatlan körülmények között versenyeztünk. Amikor a Historic bajnokságot először kiírták Magyarországon, akkor a szövetség megértette, hogy öreg versenyautókról van szó, amikhez nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet alkatrészt beszerezni, ezért csak aszfaltpályán versenyzünk, ami nem üti szét a kocsikat.

Erdőbényén olyan aszfalton mehettünk volna, amiből nagyon kevés van Magyarországon, de az elején nem volt padkavédelem, ezért sártengerben csúszkáltunk a kiváló aszfalt helyett. A murvás rész nem a Historicnak való, a szervizparkban lévő sártengerről nem is beszélve.

A verseny egyetlen pozitívuma, hogy egy perc csúszás sem volt, minden pontosan zajlott. Viszont ha az egészet nézem, akkor elgondolkodok rajta, hogy van-e értelme itthon indulni. Nagyon szeretek a magyar közönség előtt menni, de bárhol jártam külföldön, ennél csak jobb körülmények között versenyeztünk.

De hogy egy pozitívummal zárjam, ez volt az idei első magyar bajnoki, ahol (Wirtmann) Ferivel mind a ketten célba értünk. Gratulálok neki is és az egész csapatnak is. A szerelőimnek pedig nagyon köszönöm az egészéves munkájukat. Nélkülük elrajtolni sem tudtunk volna.“