Amikor Mr Latvala elkezdi túlságosan nyomni

Jari-Matti Latvala élete egyik legfontosabb eredményét érte el az Új-Zéland Ralin, hiszen nem csak nyert, de megbízhatóan, kiegyensúlyozottan autózott. Ezzel a saját korábbi hibáit is legyőzte. Ám az Új-Zéland Rali utolsó napja egyáltalán nem úgy indult, hogy nyerni fog.

„Reggel úgy gondoltam, hogy a harmadik hely megtartása a legfontosabb. Aztán a dolgok megváltoztak és az utolsó gyors előtt úgy éreztem, hogy ha olyan gyorsan megyek, mint addig, akkor meglehet. Ha nem akarok nagyon gyors lenni. Mert tudom, hogy mi szokott történni, amikor Mr Latvala elkezdi túlságosan nyomni.”

Az utolsó gyorsaságin, a győzelemért folyó harcban Petter Solberg egy villanyoszlopra tekerte Citroënjét, Sébastien Ogier megforgott, de Latvalának is volt egy pillanata, amikor azt hitte elveszett az első hely.

„Kaptunk néhány részidőt a gyorson. Először öt másodperccel (Ogier) előtt voltunk, aztán hirtelen csak kettővel. Akkor elkezdtem egy kicsit jobban nyomni, de elkövettem egy hibát: túlságosan is nyomtam, és nekimentem a partoldalnak. Úgy éreztem, hogy talán elveszett minden, de három kanyarral a vége előtt egy lökhárítót láttam az úton, és tudtam, hogy valami történt. Úgy értem célba, hogy nem tudtam a pontos időket. Odamentem a táblához (ahova a gyorsasági időket írják), tudtam az időt, amit Miikka (Anttila) mért a stopperrel, és megnéztem a többiek idejét. Meglepődtem, hogy milyen jó időt jöttünk, aztán amikor Miikka megkapta a menetlevelet, tudtuk, hogy nyertünk.”

Latvala navigátora, Miika Anttila is hitetlenkedett egy sort, de a sportszerűségről sem felejtkezett el.

„Hihetetlen dolognak tűnik, hogy nyertünk” – mondta Anttila. „Mondjuk az első győzelmünk is nagyon jó volt, de az biztos, hogy ez egy nagyon-nagyon jó győzelem. Úgy értem, hogy 2,4 másodperccel nyertünk Sébastien (Ogier) és Julien (Ingrassia) előtt. Ez annyira kicsi különbség, hogy akár fordítva is lehetett volna. Most mi voltunk a szerencsések.”

Zsirpapa-zemplen-rally-2025-BIT_1677

Zsírpapa: Vigyorogtunk és mentünk keresztbe-hosszába

Kalandokban bővelkedő versenye volt Zsírpapának és Mészáros Sándornak az esőáztatta Zemplén Rallyn, de minden nehéz körülményből kihozták a legszórakoztatóbbat. Sőt, egyszer még Wirtmannt is megverték a Lada VFTS-sel. 

Elég kalandos volt az egész – mondta Zsírpapa. – K**** sza*ok voltak a pályák – ezt majd fogalmazd meg, hogy le tudd írni –, de ettől függetlenül mi élveztük. Mádon mentünk keresztbe, hosszába, mindenhol ment a kocsi. Figyelj, nagyon lejöttünk, már a mi szintünkhöz képest, mert a fiatalok a 15-ös kerekekkel agyonvertek minket, de mi Sanyival mind a ketten a maximumot nyújtottuk, vigyorogtunk és ilyen még nem volt, a célban megtapsoltuk egymást. 

A nézőknek is nagyon tetszett, tapsoltak, fütyültek. Lehet, hogy ez csak a Zsigulinak szólt, mert azt nagyon szeretik, de nem mindegy? Lényeg, hogy mindenki jól érezte magát. 

Erdőbényét nem szerettem, onnan nagyon csúszott, amikor meg innen mentünk, a végén a murva sehogyan sem hiányzott. De mindegy, az egy ilyen pálya volt. 

Az Öreglány (VFTS) jól muzsikált. Egyszer ragadt be egyesbe, de szerintem én voltam a balf*sz, mert nagyon erősen vágtam be és elgörbült a tolórúd. A mozgó szervizben kis Kulcs, tudod, a Pótkulcs emberei odaszaladtak és segítettek kivenni egyesből.

Utána mentünk egy gyorsot és a szervizben megcsinálták a srácok. Ott volt Hosszú Laci, a szervizesem, a Rauth szervizcsapat és Zsolna Józsi. Mindenki az én autómon dolgozott. Hallod? Ilyenek az ellenfelek a historicban. Szerinted miért megyek itt?

Várjál, mert még nincs vége: etapon szétesett a gázrudazat. Megállunk, kinyitjuk a gépháztetőt, Meszessel nézzük, képzelheted a parkettás meg a festő mit látott… Erre megállnak mellettünk Kelemen Csabi szervizesei, kiszól a srác, segíthetünk Papa? Mondom, persze, hogy segíthettek, hát bakker, tudod, hogy nem értünk hozzá. Pillanatok alatt megcsinálták és mentünk tovább. 

Most jön a lényeg: köszönöm a Fazekas Kft.-nek, az Etikett Print Kft.-nek, az LSP Kft.-nek, meg az új szponzoromnak a Szivárvány Beton Kft.-nek, ott vannak a bal hátsó sárvédőn, hogy ott lehettünk a Zemplénben, minden ellenfelünk szervizesének, akik nélkül nem érhettünk volna célba, mindenkinek, aki segített, hogy ott lehessünk, Wirtmann-nak, hogy végre célba ért és szívhattam a vérét – figyelj, az első gyorson úgy szétcsaptam a száját, utána nem is néztem az időket, mert nem számított. 

Köszönöm a szurkolóknak! Bakker, azért előttük menni, az az igazi, nélkülük semmit sem érne ez a sport és köszönöm anyának, hogy elviselt a két verseny között. Figyelj, olyan kisimultan jöttem haza, hogy nem hiszed el. Mondjuk hétfőn kivoltam, mint a dög, mondtam a melóban a srácoknak, ma hagyjanak békén, egész nap a kis házban ültem, de nagyon megérte ez a verseny. 

Ha lesz Szilveszter, akkor ott találkozunk, addig is puszi a csajoknak.