Vizin: Hol a Lotus kilincse?

Harmadik helyen végzett Vizin László és Vizin Tamás a Hungaroringen megrendezett Endurance versenyen. Vizin Laci bácsi számára ez volt az első alkalom, hogy pályaversenyen indult és szintén most versenyezhetett először együtt, egy csapatban fiával. Az új környezet okozott meglepetéseket, például a Lotus kipörgésgátlója, vagy az ajtókilincse.

Vizin László: – Nagyon kemény verseny volt! A kétórás futam első órájában Tamás vezetette, a másodikban pedig én. Ez volt a leghosszabb idő, amit versenyautóban, gyorsan haladva töltöttem. A raliban a leghosszabb gyorsasági szakaszt a Sanremo Ralin teljesítettük, de ott is csak fél órát mentünk, utána meg tudtunk állni, ki tudtunk szállni, itt viszont egy órát kellett egyfolytában az autóban tölteni. Sokkal jobb kondi kell az ilyen megbízhatósági versenyekhez, mint a ralihoz.

– Nagyon tetszett az autó is és a pályaversenyzés is. Nem fogok szakágat váltani, de jövőre is szívesen indulok egy-két ilyen futamon. Több meglepetés is ért. A Lotust úgy lehet tankolni, hogy leállítja az ember a motort, kiveszi a kulcsot, megtankol, majd újra indít. Ezzel nem is lett volna baj, csak azt felejtették el közölni velem, hogy ez után a kipörgésgátló automatikusan bekapcsol. Éreztem, hogy furcsán viselkedik az autó, de azt hittem, hogy a tankolásnál a benzin gázosodott be. Aztán, amikor Tamás fiam a bokszutca falán lógva mutogatta az ASC feliratot, akkor esett le, hogy ki kell kapcsolni a kipörgésgátlót. Igen ám, de melyik a gombja. Megnyomtam az első gombot, ami bekapcsolta a vészvillogót. Úgy emlékeztem, mintha az lenne a kipörgésgátló kapcsolója. Megnyomtam, de nem történt semmi. Aztán eszembe jutott, hogy hosszan kell nyomni. Akkor végre sikerült kikapcsolni.

– A másik meglepetés a cél után a parc fermében ért. A Lotus borzasztó kicsi belül, ráadásul az oldalablakán van egy biztonsági háló is, amitől nem lehet látni az ajtókilincset. Szégyen ide, szégyen oda, meg kellett kérnem a parc fermében a sportbírót, hogy engedjen ki.

– A verseny után mindenki fel volt lelkesülve, hogy jövőre induljunk 6-12 órás versenyeken. Mondtam, hogy nekem ez az egy óra is elég egyelőre. De ezt nagyon élveztem. Jó volt a fiammal együtt versenyezni, és büszke vagyok rá, hogy a Vizin család dobogóra állhatott.

A csapat együttműködő partnerei:

AXIÁL KFT., HÓD-MEZŐGAZDA ZRT., VALKON 2007 KFT., MANAX, KAMARÁS-DUNA KFT.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Zagyva Dorka: Zagyvaróna csodálatos gyorsasági

Rengeteget tanult Zagyva Dorka pályafutása első ORB2-es és egyben első komoly aszfaltos rallyversenyén, a Salgó Rallyn. Édesapjával, Zagyva Lajos csak a célba érkezésre és a tapasztaltszerzésre koncentráltak, ám ezt jócskán túl teljesítették, hiszen a Citroën C2 R2 Max-szal az abszolút értékelés 11., még az RC4-es kategória 7. helyén végeztek. 

„Nagyon boldog vagyok – kezdte Zagyva Dorka. – Régen versenyeztem már aszfalton, ilyen gyors és komoly pályákon pedig még soha sem mentem, ezért nagyon izgultam a verseny előtt.

A két pálya közül Szuhától tartottam egy kicsit, mert felhordásos, szűk, fák között kell menni… De amikor először lejöttünk rajta, apával egymásra néztünk és azt mondtuk, ez nagyon jó pálya. Zagyvaróna pedig csodálatos: gyors, technikás, nagyon tudni kell rajta helyezkedni. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Ez első körben még egy kicsit tapogatóztam, de aztán egyre jobban kezdtem használni az autót. Be mertem menni tőre, tudtam improvizálni, alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nagyon élveztem. 

Ha az időeredményünket nézed, akkor látszik, hogy van hová fejlődnöm, de így első lépésnek ez nagyon jó volt. Büszke vagyok apára is, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, és nem sokkal több rutinja van a navigálásban, mint nekem a vezetésben, ennek ellenére hibátlan munkát végzett.

A következő verseny a Mecsek Rally lehet, ami közvetlenül a szóbeli érettségi után lesz. Nem tudom, hogy bevállaljuk-e. Utána viszont szeretnék minél többet időt autóban tölteni, minél többet tanulni a rallyról.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy elrajtoljak életem első Salgó Rallyján, köszönöm a szurkolást, a jókívánságokat, a lájkokat. Nagyon jól estek.“

Dorkánál csak édesapja, Zagyva Lajos volt elégedettebb, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, de úgy tűnik nem az utolsó, hiszen nagyon megtetszettek neki a pályák. 

„Nagyon pozitív tapasztalatokkal és mondhatom azt is, hogy élményekkel lettem gazdagabb – mondta. – Dorka ahhoz képest, hogy élete első ORB2-es versenye volt és most ment először gyors, valódi aszfaltos pályákon, szerintem nagyon jól teljesített. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Az első körben tapogatóztunk. Megbeszéltük, hogy nem megyünk gyorsan, a tapasztalatszerzés a cél, de Dorka betegesen nézi az időket. Szerinte nagyon rosszul jöttünk, de mondtam, hogy ne foglalkozzon vele. 

Zagyvarónán első körben 10:16-ot jöttünk, másodikban 10:04-et, harmadikban 9:59-et. Ez még messze nem pályacsúcs, de látszik rajta az egyenletes fejlődés.

Ami engem illet, rettenetesen koncentráltam a számolásra, de a navigálásra is. A gyorsaságin csak az itinert tudtam diktálni, ott semmire nem volt idő, hogy itt engedd ki, vagy oda helyezkedj. Etapon meg tudtuk beszélni a tapasztaltainkat, de már közel van Dorka ahhoz, hogy egy profi navigátor többet tud segíteni neki, mint én. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Bármennyire is hihetetlen, még én sem versenyeztem a Salgó Rallyn. Valahogy mindig kimaradt, de már látom, hogy nagy hiba volt. Mind a két pálya nagyon tetszett, nekem Szuha talán még jobban. Az pedig, hogy többször is keresztezzük a Zagyva folyót, megint csak nagyon különleges dolog volt számomra. Szerintem nem most jártam itt utoljára. 

Ahogy Dorka is mondta, a következő hetekben a tanulásra koncentrál, az a fontosabb. Ha az érettségi után készen áll a Mecsek Rallyra, akkor ott indulunk, ha nem, akkor megyünk a következő versenyen.“

Zagyva Dorka együttműködő partnere a Vértes és Vidéke Kft.