Fülig érő szájjal szállt ki Vizin László a Subaru Impreza R4-esből a Mecsek Rali előtti héten tartott teszten, és tele volt optimizmussal. A bajai versenyző 2001-ben versenyzett utoljára N csoportos Subaruval, majd két évig egy félig A-s változattal indult. Most ugyanaz a csapat készíti fel a Subaruját, amelyikkel 2003-ig tíz éven keresztül versenyzett.
Vizin László: – Nagyon jól sikerült a teszt, nagyon elégedett vagyok a Subaruval, ami jobb lett, mint gondoltam. Szintén nagyon jó érzés volt újra Leitgeb Jani csapatával dolgozni, akikkel korábban tíz évig versenyeztem.
– 2003-ban indultam utoljára N-es Subaruval. Akkor ugyan az A csoportba neveztünk, de az autó gyakorlatilag N-es volt. Azóta nagyon sokat fejlődött a technika. Ebben az autóban a szekvenciális váltó kivételével – amit még nem homologizáltak le – minden benne van. Nagyon jó beállításokat találtunk és nagyon elégedett vagyok vele.
– A régi N-esekhez köze sincs. Kanyarsebessége ugyan elmarad a Szuper–2000-esekétől, de a gyors részeken jobb. Száz felett szerintem a Subaru jobb, mint az S2000-es Polónk volt. Új kihívást jelent az autó, főleg, hogy a magyarok közül mi indulunk először R4-es Subaruval.
– Az R4-eseket a Szuper–2000-esekkel együtt a 2-es géposztályba sorolják, de senki se várja, hogy felvegyük velük a versenyt, viszont abban mindenki biztos lehet, hogy a szemét is ki fogjuk taposni az autónak.
A tervezettnél rövidebbre, de nagyon jól sikerült Zsírpapa, Mészi és a GFV közös születésnapi bulija a Zemplén Rallyn. Az újjáépített VFTS kiválóan muzsikált, Zsírpapa jól meg is táncoltatta. A hármas (ez fontos) relé azonban meghibásodott, így az utolsó három gyorsaságit kihagyták. Viszont egyszer megverték Wirtmannt. Három másodperccel.
„Képzeld el, jövünk le Mádról és elkezdett kehegni az Öreglány – vág a közepébe Zsírpapa. – A gyorsasági utána szerviz megnézte, nem találtak semmit. Bementünk a szervizparkba, kicseréltünk osztófejet, rotort, mindent. Semmi változás. Mondom, szerintetek végigbírja? Igen. Akkor go!
Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa
Megyünk etapot, ott is keheg. Amikor kihagyott, akkor rányomtam egyet a relére és abbahagyta. De a gyorsasági előtt már megállt. Jöttek a szervizesek, de nem engedték be őket, be kellett gyalogolniuk, rövidre zárták a relét, azóta tökéletesen működik, de akkor már kikéstük az időnket és kiestünk.
Tudod mi a legszebb? Hogy a harmadik relé ment tönkre én meg az elsőt nyomkodtam, az indexét.“
Zsírpapa elszokott, de azért megverte Wirtmannt!
„Az Öreglány nagyon jó lett. A lengéscsillapítóján még puhítani kell egy kicsit, de ezt leszámítva minden nagyon zsír. Próbáltam rá vigyázni. Nagyon nyálkás volt az út, nem akartam bedobni, mint az előző VFTS-emet a Győr Rallyn. A körülmények mindenkinek egyformák voltak, én viszont szarul mentem. Vissza kell szokni a tempóhoz.
Hallod, a régi VFTS-emmel a kis gyerek (Plesz Márk) úgy megvert. Nagyon bele talált ebbe a kocsiba. Nagyon ügyes volt.
Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa
Várjál már, mert mi meg Wirtmannt vertük meg, három másodperccel. Hát, öcsém, képzeld kapott hármat. Jó, egyszer és biztos volt valami gyíkja neki is, de a három másodperc, az akkor is három másodperc. Ne félj, egy évig ezt fogja hallgatni tőlem.
A verseny is jó volt, na de a szurkolók…
„Nagyon jó verseny volt, én legalábbis jól éreztem magam. Jók voltak a pályák, kicsit hosszúak az etapok, de az nem számít. Anya lejött főzni, ettünk, ittunk, versenyeztünk. Mi kell még?
A szurkolók is nagyon jók voltak, tök korrekt helyen álltak, integettek, élmény volt előttük versenyezni. Képzeld el, tréningen megyünk, egyszer csak megállítanak minket. Hát már péntek este kint volt a kemény mag sátorral. Dumáltunk velük, Meszes (Mészáros Sándor) ivott egy fröccsöt, azt mentünk tovább. Pont olyan volt, mint régen. Még most is libabőrös vagyok.“
Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa
Szponzorok, család és ami igazán számít
„Most mondhatom a szponzorokat? Köszönöm az Etikett Print Kft-nek, a Box Print-FSD Packing Kft-nek, a GQS Kft-nek és az LS-P Kft-nek a támogatást, hogy rajthoz állhattunk a Zemplén Rallyn, a családomnak, hogy elviseltek, anyának, hogy itt volt velünk és istenieket főzött, mindenkinek, aki a versenyen dolgozott, a szurkolóknak, hogy szurkoltak.
Hogy nem mentünk az utolsó három gyorsaságin, pont nem érdekel. Táncba vittem az Öreglányt, megforgattam, elfáradt a végére, de addig nagyon jó volt. Találkozunk, nem is tudom mikor és hol, de menni kéne még, mert nagyon be vagyok rozsdásodva. Majd nézünk valamit. Puszi a csajoknak.“
