Zsírpapa

Zsírpapa nem, de a csomagtartója célba ért

Két gyorsasági szakaszt teljesített Zsírpapa és Mészáros Sándor az Ózd Rallyn, ám ezalatt is annyi kalandot éltek át, mint máskor egy teljes szezonban. A Lada VFTS nagy része ugyan a harmadik szakaszon kiesett, de a csomagtartó fedele és a hátsó szélvédője Plesz Márk autóján végül célba ért. 

„Tök jól indult a verseny – kezdte Zsírpapa. – Az első gyorsaságira előre szuperlágyakat tettem fel, hátra keményebbeket, amivel jöttünk egy harmadik időt historicban. 

A második gyorsra is ez lett volna jó, de Királd előtt olyan rövid volt az etap, hogy nem tudtuk volna kicserélni, ezért négy keménnyel mentünk. Volt egy ‘bukkan, húsz, jobb négy’, ami előtt ötödikben jöttünk. Nem írtam fel, hogy a bukkan elemel, így a húsz méteren nem tudtam mit csinálni, elindult a hátulja és megforogtunk. 

Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa

Lefulladt a motor. Próbáltam indítani, de úgy le volt húzva a biztonsági övem, hogy nem értem el az indítógombot. Elkezdtem kiabálni Meszesnek, hogy nem érem el, nem érem el! Annyi eszem nem volt, hogy fellazítsam az övet. Nagy nehezen megoldottam, beindult, le is mentünk. 

Utána beállunk Királdra, elrajtolunk, megyünk, mint az állat, egyszer csak felgyullad a töltés lámpa. Mondom Meszesnek, nincs töltés. Azt mondja, jó, de jobb három. De nincs töltés, nem érted? Nézd már meg. Oké, de JOBB HÁROM. Akkor esett le, hogy 170-nel utazunk és be kellene fordulnunk valahogy. Visszaraktam kettőt, elindult a hátulja és forogtunk megint. Persze merre álljon meg az autó orra? Visszafelé. Nagy gázzal megfordítottam. Mentünk még egy kört, ötödikből visszahúzom negyedikbe és hallom, hogy valami csapkodja az aszfaltot, alulról meg üti a bódét. Na mondom, gattyon van a kardán. 

Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa

Próbáltunk legurulni, hogy ne legyünk útban, félreálltunk. Elment a mezőny. Mondom Meszesnek toljuk ki. Egy ház előtt álltunk meg, jött a tulaj, hogy segít ő is. Azt képzeld el, hogy mire leértünk, vagy húszan tolták az autót, vissza kellett szállnom kormányozni, mert olyan gyorsak voltunk. 

Hallom ám, hogy jön valaki, mint az állat. Megáll egy Ford Ranger, kipattannak ketten, Papa, kell a csomagtartód, meg a hátsó szélvédőd, mert (Plesz) Márk elhagyta és nem engedik tovább menni. Jó, akkor vigyétek, de már le is kapták. Úgyhogy a kocsi egy része tulajdonképpen Márkékkal célba ért“ – nevetett Zsírpapa.

Akit még a kiesésben is segítette az Etikett Print Kft., a Box Print-FSD Packing Kft., és a GQS Kft., valamint a Material-Plastik Kft. és Vestin Equity Kft. 

Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa

„Várjál már, mert még nincs vége. Ott állt az egész öreg brigád, Lipták Sanyi, Golyó, Topor Kálmán. Mondták a szünetben, hogy elmennek isznak egy sört, hozzanak-e valamit. Mondtam, hogy én sört nem iszom. Erre megjelenik Lipták Sancika az erdőben egy pohár kávéval, hogy Papa, ezt neked hoztam. Nagyon aranyosak voltak. 

De képzeld el, jön egy fiatal lány, azt mondja, szia Zsírpapa, tudod ki vagyok? Mondom nem. Az unokahúgod. Vagy harminc éve nem láttam. Az apja a lelkére kötötte, hogy ha elmegy a versenyre, keresse meg a Zsírpapát, mert én vagyok a nagybátyja. De úgy álltak meg az erdőben a lakókocsival, hogy nem tudtak volna kijönni, nem is találkozunk, hogyha nem előttük esek ki. 

Fotó: Bittó Zsolt // Zsírpapa

Hát ilyen volt az Ózd Rally. Kiestünk, de marha jól éreztem magam. A szurkolók meg hallod, vagy húszan jöttek fotózkodni. Akkora szeretetben volt részünk, hogy még hétfőn is röhögve megyek melózni. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult, hogy ilyen jó hétvégénk legyen. Puszi a csajoknak!“

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Zagyva Dorka: Zagyvaróna csodálatos gyorsasági

Rengeteget tanult Zagyva Dorka pályafutása első ORB2-es és egyben első komoly aszfaltos rallyversenyén, a Salgó Rallyn. Édesapjával, Zagyva Lajos csak a célba érkezésre és a tapasztaltszerzésre koncentráltak, ám ezt jócskán túl teljesítették, hiszen a Citroën C2 R2 Max-szal az abszolút értékelés 11., még az RC4-es kategória 7. helyén végeztek. 

„Nagyon boldog vagyok – kezdte Zagyva Dorka. – Régen versenyeztem már aszfalton, ilyen gyors és komoly pályákon pedig még soha sem mentem, ezért nagyon izgultam a verseny előtt.

A két pálya közül Szuhától tartottam egy kicsit, mert felhordásos, szűk, fák között kell menni… De amikor először lejöttünk rajta, apával egymásra néztünk és azt mondtuk, ez nagyon jó pálya. Zagyvaróna pedig csodálatos: gyors, technikás, nagyon tudni kell rajta helyezkedni. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Ez első körben még egy kicsit tapogatóztam, de aztán egyre jobban kezdtem használni az autót. Be mertem menni tőre, tudtam improvizálni, alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nagyon élveztem. 

Ha az időeredményünket nézed, akkor látszik, hogy van hová fejlődnöm, de így első lépésnek ez nagyon jó volt. Büszke vagyok apára is, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, és nem sokkal több rutinja van a navigálásban, mint nekem a vezetésben, ennek ellenére hibátlan munkát végzett.

A következő verseny a Mecsek Rally lehet, ami közvetlenül a szóbeli érettségi után lesz. Nem tudom, hogy bevállaljuk-e. Utána viszont szeretnék minél többet időt autóban tölteni, minél többet tanulni a rallyról.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy elrajtoljak életem első Salgó Rallyján, köszönöm a szurkolást, a jókívánságokat, a lájkokat. Nagyon jól estek.“

Dorkánál csak édesapja, Zagyva Lajos volt elégedettebb, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, de úgy tűnik nem az utolsó, hiszen nagyon megtetszettek neki a pályák. 

„Nagyon pozitív tapasztalatokkal és mondhatom azt is, hogy élményekkel lettem gazdagabb – mondta. – Dorka ahhoz képest, hogy élete első ORB2-es versenye volt és most ment először gyors, valódi aszfaltos pályákon, szerintem nagyon jól teljesített. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Az első körben tapogatóztunk. Megbeszéltük, hogy nem megyünk gyorsan, a tapasztalatszerzés a cél, de Dorka betegesen nézi az időket. Szerinte nagyon rosszul jöttünk, de mondtam, hogy ne foglalkozzon vele. 

Zagyvarónán első körben 10:16-ot jöttünk, másodikban 10:04-et, harmadikban 9:59-et. Ez még messze nem pályacsúcs, de látszik rajta az egyenletes fejlődés.

Ami engem illet, rettenetesen koncentráltam a számolásra, de a navigálásra is. A gyorsaságin csak az itinert tudtam diktálni, ott semmire nem volt idő, hogy itt engedd ki, vagy oda helyezkedj. Etapon meg tudtuk beszélni a tapasztaltainkat, de már közel van Dorka ahhoz, hogy egy profi navigátor többet tud segíteni neki, mint én. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Bármennyire is hihetetlen, még én sem versenyeztem a Salgó Rallyn. Valahogy mindig kimaradt, de már látom, hogy nagy hiba volt. Mind a két pálya nagyon tetszett, nekem Szuha talán még jobban. Az pedig, hogy többször is keresztezzük a Zagyva folyót, megint csak nagyon különleges dolog volt számomra. Szerintem nem most jártam itt utoljára. 

Ahogy Dorka is mondta, a következő hetekben a tanulásra koncentrál, az a fontosabb. Ha az érettségi után készen áll a Mecsek Rallyra, akkor ott indulunk, ha nem, akkor megyünk a következő versenyen.“

Zagyva Dorka együttműködő partnere a Vértes és Vidéke Kft.