Amikor Mr Latvala elkezdi túlságosan nyomni

Jari-Matti Latvala élete egyik legfontosabb eredményét érte el az Új-Zéland Ralin, hiszen nem csak nyert, de megbízhatóan, kiegyensúlyozottan autózott. Ezzel a saját korábbi hibáit is legyőzte. Ám az Új-Zéland Rali utolsó napja egyáltalán nem úgy indult, hogy nyerni fog.

„Reggel úgy gondoltam, hogy a harmadik hely megtartása a legfontosabb. Aztán a dolgok megváltoztak és az utolsó gyors előtt úgy éreztem, hogy ha olyan gyorsan megyek, mint addig, akkor meglehet. Ha nem akarok nagyon gyors lenni. Mert tudom, hogy mi szokott történni, amikor Mr Latvala elkezdi túlságosan nyomni.”

Az utolsó gyorsaságin, a győzelemért folyó harcban Petter Solberg egy villanyoszlopra tekerte Citroënjét, Sébastien Ogier megforgott, de Latvalának is volt egy pillanata, amikor azt hitte elveszett az első hely.

„Kaptunk néhány részidőt a gyorson. Először öt másodperccel (Ogier) előtt voltunk, aztán hirtelen csak kettővel. Akkor elkezdtem egy kicsit jobban nyomni, de elkövettem egy hibát: túlságosan is nyomtam, és nekimentem a partoldalnak. Úgy éreztem, hogy talán elveszett minden, de három kanyarral a vége előtt egy lökhárítót láttam az úton, és tudtam, hogy valami történt. Úgy értem célba, hogy nem tudtam a pontos időket. Odamentem a táblához (ahova a gyorsasági időket írják), tudtam az időt, amit Miikka (Anttila) mért a stopperrel, és megnéztem a többiek idejét. Meglepődtem, hogy milyen jó időt jöttünk, aztán amikor Miikka megkapta a menetlevelet, tudtuk, hogy nyertünk.”

Latvala navigátora, Miika Anttila is hitetlenkedett egy sort, de a sportszerűségről sem felejtkezett el.

„Hihetetlen dolognak tűnik, hogy nyertünk” – mondta Anttila. „Mondjuk az első győzelmünk is nagyon jó volt, de az biztos, hogy ez egy nagyon-nagyon jó győzelem. Úgy értem, hogy 2,4 másodperccel nyertünk Sébastien (Ogier) és Julien (Ingrassia) előtt. Ez annyira kicsi különbség, hogy akár fordítva is lehetett volna. Most mi voltunk a szerencsések.”

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Zagyva Dorka: Zagyvaróna csodálatos gyorsasági

Rengeteget tanult Zagyva Dorka pályafutása első ORB2-es és egyben első komoly aszfaltos rallyversenyén, a Salgó Rallyn. Édesapjával, Zagyva Lajos csak a célba érkezésre és a tapasztaltszerzésre koncentráltak, ám ezt jócskán túl teljesítették, hiszen a Citroën C2 R2 Max-szal az abszolút értékelés 11., még az RC4-es kategória 7. helyén végeztek. 

„Nagyon boldog vagyok – kezdte Zagyva Dorka. – Régen versenyeztem már aszfalton, ilyen gyors és komoly pályákon pedig még soha sem mentem, ezért nagyon izgultam a verseny előtt.

A két pálya közül Szuhától tartottam egy kicsit, mert felhordásos, szűk, fák között kell menni… De amikor először lejöttünk rajta, apával egymásra néztünk és azt mondtuk, ez nagyon jó pálya. Zagyvaróna pedig csodálatos: gyors, technikás, nagyon tudni kell rajta helyezkedni. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Ez első körben még egy kicsit tapogatóztam, de aztán egyre jobban kezdtem használni az autót. Be mertem menni tőre, tudtam improvizálni, alkalmazkodni a változó körülményekhez. Nagyon élveztem. 

Ha az időeredményünket nézed, akkor látszik, hogy van hová fejlődnöm, de így első lépésnek ez nagyon jó volt. Büszke vagyok apára is, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, és nem sokkal több rutinja van a navigálásban, mint nekem a vezetésben, ennek ellenére hibátlan munkát végzett.

A következő verseny a Mecsek Rally lehet, ami közvetlenül a szóbeli érettségi után lesz. Nem tudom, hogy bevállaljuk-e. Utána viszont szeretnék minél többet időt autóban tölteni, minél többet tanulni a rallyról.

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy elrajtoljak életem első Salgó Rallyján, köszönöm a szurkolást, a jókívánságokat, a lájkokat. Nagyon jól estek.“

Dorkánál csak édesapja, Zagyva Lajos volt elégedettebb, akinek szintén ez volt az első Salgó Rallyja, de úgy tűnik nem az utolsó, hiszen nagyon megtetszettek neki a pályák. 

„Nagyon pozitív tapasztalatokkal és mondhatom azt is, hogy élményekkel lettem gazdagabb – mondta. – Dorka ahhoz képest, hogy élete első ORB2-es versenye volt és most ment először gyors, valódi aszfaltos pályákon, szerintem nagyon jól teljesített. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Az első körben tapogatóztunk. Megbeszéltük, hogy nem megyünk gyorsan, a tapasztalatszerzés a cél, de Dorka betegesen nézi az időket. Szerinte nagyon rosszul jöttünk, de mondtam, hogy ne foglalkozzon vele. 

Zagyvarónán első körben 10:16-ot jöttünk, másodikban 10:04-et, harmadikban 9:59-et. Ez még messze nem pályacsúcs, de látszik rajta az egyenletes fejlődés.

Ami engem illet, rettenetesen koncentráltam a számolásra, de a navigálásra is. A gyorsaságin csak az itinert tudtam diktálni, ott semmire nem volt idő, hogy itt engedd ki, vagy oda helyezkedj. Etapon meg tudtuk beszélni a tapasztaltainkat, de már közel van Dorka ahhoz, hogy egy profi navigátor többet tud segíteni neki, mint én. 

Fotó: Pál István Bence // Zagyva Dorka

Bármennyire is hihetetlen, még én sem versenyeztem a Salgó Rallyn. Valahogy mindig kimaradt, de már látom, hogy nagy hiba volt. Mind a két pálya nagyon tetszett, nekem Szuha talán még jobban. Az pedig, hogy többször is keresztezzük a Zagyva folyót, megint csak nagyon különleges dolog volt számomra. Szerintem nem most jártam itt utoljára. 

Ahogy Dorka is mondta, a következő hetekben a tanulásra koncentrál, az a fontosabb. Ha az érettségi után készen áll a Mecsek Rallyra, akkor ott indulunk, ha nem, akkor megyünk a következő versenyen.“

Zagyva Dorka együttműködő partnere a Vértes és Vidéke Kft.